"Biztosan hallottátok már, hogy Süsü (igen, a SÜSÜ!) szobrot kapott Budapesten... Az igen tehetséges gerillaszobrász, Kolodko Mihály készítette el, s a Szabadság téren, a régi TV székház bejáratánál kapott helyet..."
Süsü megvan még, ugye?
Hogyne lenne meg! Nincs olyan magyar család, akinek valamilyen módon ne épült volna bele az életébe a csetlő-botló, együgyű sárkánygyerek annak idején. Volt Süsü bábunk, párnánk, süsüs terítőnk, fogókesztyűnk - kinek mi... A Süsü-dalt is kívülről fújtuk...
Emlékeztek még?
Nagy igazságok vannak benne, mint minden remekmívű Csukás (Csukás István) mesében...
Nálunk is házikedvenc lett a sárkányka, pillanatok alatt. A gyerek hurcolta mindenhova, amit az addigi kedvenc, a Dörmi Maci nem vett túl jónéven. Durcásan üldögélt a sarokban. De azért ők is összebarátkozhattak, mert elég gyakran találtam meg őket reggeli ripsz-ropsz pakoláskor az ágy alá bújva...
Azt sem felejtem el soha, hogy nekünk, felnőtteknek beépült a hétköznapi szóhasználatunkba egy-egy mondata, dalának egy-egy sora... Emlékszem, egyszer az uram jócskán bespriccelve jött haza a közeli Árnyas-kertből, ami tulajdonképpen egy kocsma volt, nem kert. Viszont igazi, klasszikus kiskocsma volt! Kockás abrosszal terített asztalokkal, jóízű egytál ételekkel, friss, habos kőbányai sörrel a kínálatában. A nevét "Árnyas-kert" onnan kapta, hogy egy hatalmas, gyönyörű vadgesztenyefa árnyéka alatt hűsölhetett a betérő... Szóval az uram innen jött haza, kissé bizonytalanul lépkedve... Mikor vette a vészjósló pillantásaimat, elkezdte forgatni a fejét, mint aki semmit nem ért, majd dünnyögve közelített felém... Ezt énekelte"...ha én rózsabimbó lehetnék, szálldogálnak énrám a lepkék..." Na most, el lehet képzelni, egy szép, nagy marha férfit, aki spiccesen dülöngélve, Süsüként próbál becserkészni... Nemcsak vicces, egyenesen röhögséges volt, olyan nagyon süsüs... annyira, hogy pillanatok alatt elfelejtettem a gondosan összegyűjtött szitokszavakat és szinte önkéntelenül jött ki belőlem: "Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad..." Na, erre mind a ketten úgy elkezdtünk nevetni, hogy még a könnyünk is csorgott... Süsü megmentette aznapra a házasságunkat!
Honnan jutott most ez eszembe? Biztosan hallottátok már, hogy Süsü (igen, a SÜSÜ!) szobrot kapott Budapesten... Az igen tehetséges gerillaszobrász, Kolodko Mihály készítette el, s a Szabadság téren, a régi TV székház bejáratánál kapott helyet...
Na, itt jön a képbe a Gyula (Bodrogi Gyula)! (Az én Gyulám!) Emlékszik minden mese kedvelő, hogy ő volt Süsü magyar hangja... Kolodko Mihály, mintegy születésnapi ajándékként készítette a szobrot a színésznek. Hiszen Bodrogi Gyula éppen a napokban töltötte be 86. életévét... (Erről ITT olvashattok!)(KATT.
A hírek szerint, a művész úgy gondolja, hogy a szobrocska nem igazán hasonlít rá, de elég nehéz így, képről megítélni... Ha majd lesz módja rá, elsétál és közelebbről is szemügyre veszi... mert most a művész úr karanténban van, otthon csücsül, akárcsak te, meg én, mi - mindannyian...
Viszont!
Érdemes felvenni a bakancslistánkra, arra a szép napra tervezve, mikor végre, végre! véget ér ez a rémálmos karantén, hogy ellátogatunk Süsü szobrához megnézni, hogy valóban hasonlít-e a szobor Bodrogi Gyulára.(hasonlít- másik szögből nézve, szerintem). Sőt! A többi művét is megkereshetjük a fővárosban a nagyon tehetséges gerillaszobrásznak, Kolodko Mihálynak...
Érdekes, izgalmas séta lesz, mert a sok kedvelt mesefigura mellett megtalálhatjuk majd Szenes Hanna miniszobrát is a Szent István parkban... A #wonderwomenbudapest akció keretén belül, a szobrászművész neves magyar hősnőknek állít emléket, s ez a szobor a küldetés első darabja...
Addig pedig érdemes megismerkednünk a szobrásszal, Kolodko Mihállyal és alkotásaival, no meg a Róth Miksa Emlékházzal, akik most a youtube video csatornára költöztek, s Karantén Múzeum keretében mutatják be őt!
Nézzétek meg a klipjüket, nagyon szép! Nagy élmény - nemcsak így karantén idején!
(foto: pixabay.com, Klodoko Mihály FB oldala)
(videók:
youtube - Róth Miksa Emlékház feltöltése)
- Süsü intro - ringtones3 feltöltése)