Mi történik akkor, ha egy szegényes józsefvárosi bérház, leghátsó, udvari lakásában, egy 17 éves lányka, színházi újságot lapozgatva álmodik egy nagyon, nagyon szépet és merészet? Mondjuk azt, hogy ő szépségkirálynő lesz? Majd milliomos úrfi irigyelt hitvese, a filmvászon ünnepelt csillaga? Többnyire semmi. A nagy álom, álom marad - a szépséges lányka feleségül megy a közeli férfiszabó csámpás és nagyképű fiához ( övé lesz az üzlet, gyerekem! - mondja a Mamuska, a Papuska meg rákontráz: úgy ám!). Születik 2-3 gyereke, megtanul főzni, sőt sütni is! Tökélyre fejleszti a meggyes-mákos pite receptjét - közben csendesen megöregszik s már a barátnőknek sem emlegeti fel azt a hóeséses téli délutánt, amikor arra gondolt, hogy jelentkezik a szépségversenyre, amit a színházi lapban hirdettek...
- Játszunk el a gondolattal... mi van, ha az a kislány, ott a Józsefvárosban nemcsak gondol arra, hogy jelentkezik a Színházi Életben meghirdetett szépségversenyre, hanem meg is teszi? - tettem fel a kérdést legkedvesebb kortárs írómnak, Köves Józsefnek.
- Akkor? Esetleg megnyeri a szépségversenyt, s onnantól kezdve olyan kalandossá válik az élete, hogy a története már regénybe kívánkozik.
- Ez történt Gál (Goldstein) Júliával, a józsefvárosi szegény zsidó család leánykájával, akiről a legújabb, most megjelent könyved az Isten veled, Tiszavirág! szól. Valóban nagyon érdekes a története. Már önmagában az, hogy el tudott indulni a megmérettetésen és nyerni is tudott! Ráadásul úgy, hogy második helyre szorította a későbbi hollywoodi híres-hírhedt színésznőt, Gábor Zsazsát.
- Igen. Akkor, a Színházi Élet szervezte éves szépségverseny rangos társadalmi eseménynek számított. A nagypolgárság krémje vett részt rajta, gazdag családok engedték sőt! küldték eladó sorba került lányaikat az eseményre! A legjobb lehetőség volt arra, hogy megmutassák magukat a világnak, hírnevet és azzal együtt tehetős férjet, jó partit találjanak. Elegáns, a legkényesebb igényeket is kielégítő rendezvény volt, amit a Színházi Élet szerkesztősége, a megvesztegethetetlen, kitűnő újságírókat foglalkoztató Incze Sándor főszerkesztő személye garantált. A Színházi Élet a maga nagyon kulturált társasági koncepciójával nemcsak az akkori sajtóból magasodott ki, máig is utolérhetetlenül színes, színvonalas lap volt. Az " Intimpista"szerény pletykarovat volt, bármelyik mai újsághoz képest...
( Filmhíradó tudósítása a szépségversenyről. A fehér ruhás Gál Júlia, baloldalán Gábor Zsazsa)
- Júlia, tehát nyert, ő lett 1933-ban Miss Hungary. Innentől kezdve megnyílt előtte a világ! Utazhatott Madridba a Miss Európa versenyre, de előtte még megmutathatta magát Párizsban a világ elitjének...
- Hogyne!Több gazdag, rangos kérője között még egy maharadzsa is volt. Ám az ő választottja nem egy angol lord, nem egy indiai maharadzsa lett, hanem egy dél-amerikai "vajkirály" bizonyos Jose Klein, akit nyugodtan nevezhetünk Józsinak is, Jose helyett, hiszen egy Erdélyből kivándorolt magyar fiatalemberről van szó. Aki, úgy tűnik halálosan beleszeretett Gál Julikába. Látta egy pillanatra Párizsban, (véletlenül mindketten ugyanabban a hotelben szálltak meg), napokig nézegette a Színházi Élet címlapján. Aztán fogta magát, Budapestre utazott, bement egyenesen a Színházi Élet szerkesztőségébe és megkérte a szépségkirálynő kezét Incze Sándor főszerkesztőtől. Ez bizony nem az a szokványos lánykérés! Hogy mégsem lett akkor eljegyzés, az annak tudható be, hogy a napilapok villám gyorsan kiderítették, hogy Jose Klein egy hétpróbás szélhámos, aki sokakat átvert, kifosztott, becsapott. Erdélyből menekülnie kellett, annyira, hogy dél-amerikáig meg sem állt. Gál Júlia végtelenül elkeseredetten, lemondott a fiatalemberről. De nem végleg. Két év múlva, miután a férfi, kinti "vajkirályi" vagyonából kifizette az itthon hagyott károsultakat, újra megkereste Julikát, aki ezúttal igent mondott a lánykérésre. Azzal a jeggyel, amit a férfi küldött neki, felszállt egy óceánjáróra és Amerika felé vette útját. Kubában találkoztak (ami akkor még nem egy forradalmi sziget volt, hanem a gazdag amerikaiak luxus üdülőhelye) és egy hajón, romantikus körülmények között összeházasodtak. A történet csattanója: alig egy hónap múlva el is váltak. A válást Gál Júlia kezdeményezte...
- Ez egy gyönyörű lányregény lenne, de nem az! Valóságos történet, amit korabeli dokumentumok, újságcikkek alapján formáltál regénnyé. Olyan regénnyé, ami tűpontosan ábrázolja a múlt század húszas, harmincas éveinek a korrajzát, szellemiségét. Így összerakni a történetet, rengeteg munkádba kerülhetett. Mennyi ideig dolgoztál rajta?
- Körülbelül másféléves kutatómunka előzte meg a regény megírását, annak ellenére, hogy nem volt idegen előttem ez a terület. Hiszen pár éve, ha jól emlékszem a dátumra, 2016-ban az ünnepi könyvhétre készültem el az Elfelejtett királynők című kötetemmel, ami a magyarországi szépségversenyek, a magyar szépségkirálynők történetét foglalja össze. Az első királynőtől Simon Böskétől, Tasnády-Fekete Márián, Gábor Zsazsán át a tragikus sorsú Molnár Csilláig. Annak kapcsán mondta egyik kedves újságíró ismerősöm - te, hogy ebben a kötetben benne van legalább két lányregény... Egyet hát megírtam a történetekből...
Olyan hangulata van a regénynek, ami átölel, s visszaröpít már régen elment dédanyáink, nagyanyáink ifjúságának világába. Könnyedén, finom humorral átszőve festi elénk a kor eleganciáját, úgy, hogy közben ma is érvényes társadalmi kérdésekre is rávilágít, a válaszokat keresve számos a nőket érintő témában. Amelyekre a múltból okulva, a ma ifjúságának kell megtalálnia a válaszokat... Ehhez pedig, szerintem, kihagyhatatlan Köves József regénye....
(videó: Filmhíradók Online - Köszönet érte a Nemzeti Filmintézet Filmarchivumának!)