Van valaki, aki ne tudná, hogy melyik hidat látja a képen?
Biztos, hogy nincs!
Igen! Az Erzsébet hidat látjuk, a magyar főváros, Budapest, egyik gyöngyszemét, talán legszebb hídját! Több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1964. november 20-án adták át az újjáépített hidat építői a forgalomnak. Így most nemcsak névnapját, hanem születésnapját is ünnepli hídjaink egyik "hölgye" az Erzsébet híd. Ötvenöt éves, ami a hidak életkorát tekintve - nem is olyan sok! Éppen hogy csak kilépett a bakfis korból..
Igazi születésnapja ugyan nem most lenne, mert eredetileg 1903-ban adták. Így szól az Erzsébet híd "életrajzának" első fejezete, a történetírók szerint:
"A népszerű Habsburg királynőről, Sissiről (Erzsébet királyné) elnevezett híd az egyetlen budapesti híd, melyet nem lehetett rekonstruálni a II. Világháborút követően, így új épült helyette. A régi Erzsébet híd születésekor sehol másutt nem létezett hasonlóan nagy fesztávolságú, mederpillér nélküli lánchíd a földkerekségen. A híd építése 1897-ben kezdődött és 1903-ban avatták fel. A 290 méter nyílású híd egészen 1926-ig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja."
A 20. század elején történt átadáskor, egy korabeli képeslap tanúsága szerint így nézett ki:
Nagyon szép volt, akkor is!
DE!
Közbejött a II. világháború, s a menekülő német csapatok 1945. január 18-án felrobbantották... Éppen úgy, mint a magyar főváros minden hídját...
A költő, Illyés Gyula a háborút követő napokban, így írt erről a szörnyűségről, Hidak című versében:
A legszomorúbb látvány
ez volt: a betörött
gerincű néma hidak
a két város között,
ahogy feküdtek sorban,
mint leölt állatok
a bűnben és mocsokban
ők, az ártatlanok.
Óriás mészárszékre
kelt vörösen a nap:
a szem azt hitte: vérük
a napfestette hab,
ahogy hevertek, holtan,
lehulltan, miután
kínjukban felugortak
azon az éjszakán.
Lesz kor, hogy talpraállnak,
hátukat megvetik
s te – akkor ez lesz álmod –
uszítva intsz nekik:
üvöltsenek bosszúért
és ágaskodjanak,
mert mi a rend, ha mindig
ő tűr, az áldozat?
De ők csak állnak, állnak
(egy tagjuk nem remeg)
a futó folyam és a
futó idő felett!
A háború után egyetlen hidunk sem maradt állva...
Az 1945-ben felrobbantott híd annyira megrongálódott, hogy a régi híd újjáépítése helyett 1960-ban megkezdődött az új Erzsébet híd építése. Sávoly Pál tervei alapján egy kábelhíd épült, a régivel azonos nyomvonalon, melyet 1964-ben adtak át a forgalomnak. A régi, kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb lett, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték.
Így nyerte el mai formáját az újjáépítés négy éve alatt, az a hidunk ami kizárólag magyar szakemberek munkája! Magyar mérnök tervezte, magyar munkások gyártották le az elemeit, a Ganz-Mávag csarnokaiban, s magyar hídépítők szerelték össze, varázsolták újjá..
A híd teste - építés közben
A Ganz Mávag csarnokában hegesztik egyik szerkezeti elemét
Itt már a kábelek kifeszítve, de a híd teste még építésre vár..
....éssssss!
Ilyen lett:
